A fajta története, kialakulása
A labrador nem tartozik a régi fajták közé. l822-ben hallottak róla elõször. Új-Fundlandban dolgozott, halászok mellett. Mivel a vad és szeszélyes partokon a halászbárkákkal veszélyes válalkozás lett volna a kikötés a kutya dolga volt, hogy vízbe ugorván a háló vonókötelét a partra vigye a parton álló többi halásznak, akik azután bevonták a hallal telt hálót.

. .

És míg a partiak a gazdag zsákmánnyal foglalkoztak, a kutya visszaúszott a következõ vontatókötélért.
Õ õrizte a hajót, amikor a legénységnek kapitányostul partra szállni szottyant kedve. További kötelessége volt, hogy ha halász gazdája bármit a vízbe ejtett, azt "kihalássza", visszahozza. Így már abban az idõben vérévé vált az apportírozás. Kész "retriever" volt, csak mesterségét nem madarakon gyakorolta.

Nem sokkal késõbb a Labrador eltûnt szülõföldjérõl. Részben a súlyos helyi adók következményeként, amit kevés halász volt hajlandó megfizetni. Másrészt, megszülettek az angol karanténtörvények, és véget vetvén az importnak, véget vetettek a kutyatartó és -exportáló halászok jó mellékkeresetének is. Szerencsére ekkor már a fajta gyökeret vert Nagy-Britanniában.

Bátor, de békés természetû. Rendkívül jól úszik. Vadelhozáskor lendülete és irama olyan, mint a kopóé. Felhasználási területe a vadászat.
A retriever a vadat elhozó kutyák királya, kitûnõ vadászkutya. Varázsának legfôbb titka persze abban rejlik, hogy hobbiállatként is ragyogóan bevált. Nagyon intelligens, türelmes, a gyerekeket rendkívül szereti, gazdájához híven ragaszkodik.

Kitartó, fizikailag igen ellenálló fajta, az idõjárás viszontagságait jól tûri. Elsõrangú vakvezetõ. Szeretetreméltó személyisége miatt a családban is tökéletes, a gyerekek bizalmasa, békésen tûri, ha durvábban nyúlnak hozzá, szereti, ha vízzel fröcskölik, hancúrozik a kicsikkel. Sokkal jobban érzi magát vidéki környezetben, mint városi lakásban, de tartása ott sem problematikus.
Színe: általában fekete vagy sárga, illetve annak különbözõ árnyalatai, a lényeg az, hogy teljesen egyszínû legyen.
Marmagassága: 55-57 cm (kan), illetve 54-56 cm (szuka). Súlya: 27-32 kg.